Marossárpataki táncrend

A táncrend következő táncokból áll:

Verbunk : A táncrend nyitó táncaként szerepelt, de gyakran járták a táncok közbeni szünetekben is rendelésre a zenekar előtt. A verbunkot körben járva csoportosan táncolják. A tánc két fő részből áll: a bevezető vagy pihenő részben körben sétálnak I I I I I ritmusú tapssal kísérve, melyet figurázó és csapásoló rész követ. Ezek a részek egymás után periodikusan vissza-vissza térnek.
Sebes : A táncrend kezdő és a többi páros tánca is a forgós, forgatós páros táncok közé tartozik. A sebes motivikájára a zárt fogású páros forgás, a nő kar alatti forgatása jellemző. A kar alatti forgatásokhoz a nők legtöbbször kendőt tartanak a kezükben, a férfi kendőnél fogva fordítja meg a párját. A táncok részenként nem hosszúak, viszont gyakran cserélődnek, visszatérnek.
Csárdás : A csárdás szerkezetileg megegyezik a sebessel: pihenő rész (kettes csárdás), zárt páros forgás jobbra-balra, kar alatti forgatások. Motivikájának ritmusa viszont változik, igazodik a zene lüktetéséhez.
Korcsos : A korcsos az un. "Marosszéki forgatós" helyi változata, melynek lassú-ból való zenei átmenete folyamatosan történik, tehát a táncot sem kell megszakítani. Motívumkincse megegyezik a lassú-val.
Cigánycsárdás : A táncrenden belül a csárdás a leggyorsabb tempójú tánc, ha magyarok táncolják a tempója 1/4=150-170 lehet, a cigányok esetében viszont elérheti a 190-es tempót is. A korcsos lezárása után újraindítják a zenét a csárdás-sal. A tánc felépítése és motívumai szintén megegyeznek a lassú-val. Ritkán, de kibővülhet külön táncolással is, melynek figurái apró cifra változatok lehetnek, vagy akár a verbunk figuráit is alkalmazhatják.

Segítség, mankóféle a bicegések ellen Fazitól.

Marossárpatak

Marossárpatak a Sár-patak Marosba ömlésénél fekvő Maros megyei községközpont, melyhez közigazgatásilag az alábbi települések tartoznak:  Mezőmajos, Póka, Pókakeresztúr és Pusztaalmás.Marosvásárhely innen csupán 13 kilométerre van.

Lakossága
A 2002-es népszámlálási adatok szerint 3822 polgár él Marossárpatakon. Ebből román 810, magyar 2892, cigány 118, ukrán 1, lipován 1. A felekezeti megoszlás szempontjából a faluban él: ortodox 654, római katolikus 113, református 2660, pünkösdista 8, görög katolikus 159, baptista 2, adventista 80, unitárius 7, evangéliumi 5, zsinat-presbiteri evangélikus-lutheránus 3, ágostai evangélikus 4, más 102, felekezeten kívüli 24, ateista 1.

Történelem

1263-ban Sarpatak néven említettek először az oklevelekben.
1319-ben p. Sarpataka, 1332-ben sacerdos de Sarpotok, 1333-ban Sarpatak, 1444-ben Sarpathaak, 1587-ben Saarpatak, 1760–1762-ben Sárpatak, 1808-ban Sárpatak, Schellenberg, 1913-ban Marossárpatak néven írták.
1318-ban Károly Róbert király Hennyng fia Jánosnak. 1446-ban 5 faluból álló uradalom és a Losonczi birtok volt: Sajó, Sárpatak, Unoka, Kisfülpös és Nagyfülpös tartozott hozzá.
1458-ban districtus Sarpathak Beszterce vár tartozéka
1468-ban p. Sarpathak simulcum castello néven várkastélyát említették.
1469-ben castellum Sarpathak Szentiváni Székely Mihályé volt.

Látnivalók

Régi római katolikus - , a XVII. század második felétől reformátussá vált templomát 1939-ben lebontották, mai temploma 1916-ban épült.
római katolikus kápolnája az 1990-es években épült.
Teleki-kastély: A falu középén áll gr. Teleki Domokos romantikus kastélya, berendezését 1944-ben széthordták. 1967-óta mozgássérültek intézete.
A kastéllyal átellenben látható Szent István király szobra és az Erdély választott fejedelmeinek emléket állító szoborpark - Miholcsa József szobrászművész alkotásai
A település északnyugati szegletén elhelyezkedő dombon található a Teleki család piramis alakú kriptája, feltehetően a kripta fölötti emelkedésen lehetett az egykori középkori castellum.
2008 óta minden év júliusában megszervezik a Marossárpataki tánc- és huszárfesztivált.

Forrás: Wikipedia