ÖVES EGYÜTTES

Az együttes tagjai:

Czerán Csaba"Jack" - furulya,kaval,tilinka,brácsa

Görög István - dob,ütőgardon

Kovács Sándor - koboz,furulya,hegedű

Kásler Magda - ének (Maros Művészegyüttes énekese )

Meghívott vendégeink szoktak lenni:

Sinkó András -hegedű

Koszorús Kálmán -cimbalom,dob

Sepsi Béla -hegedű

Gábor Ferenc -hegedű

Felvételeink

Fotóalbum

Videók

Az ÖVES együttes a moldvai és az erdélyi furulyás és vonós népzene gyűjtésével tolmácsolásával és népszerűsítésével foglalkozik már 17 éve. Együttesünk a nevét, a moldvai csángók “Öves” nevezetű körtáncáról kapta.

Moldvai, gyimesi, felcsíki, nyárádmenti dalok szépségét igyekszünk megosztani közönségünkel és autentikus népzenét játszunk hagyományos hangszerekkel.Szándékunk nemcsak a közönséget szórakoztatni, hanem felkelteni figyelmét kulturális értékeink iránt. Igyekszünk olyan tevékenységekben részt venni, melyek ezt a célt szolgálják. A legsikeresebb rendezvények azok lettek, amelyeken a zenészeink, énekeseink közösen bevonták a közönséget is a táncokba.

Felléptünk már számos csángó-fesztiválon, városnapi rendezvényen, Pusztinai-napokon, de eleget tettünk több meghívásnak a Tusványosi nyári egyetemen, Budapesti Újbudai Napokon, Budapesti Táncháztalálkozókon, Lipcsei Tanzhausfesten, Szegedi Hídivásáron, meghívottként a Gyimesközéploki, Külső- Rekecsini és Jobbágytelki Tánctáborokban, a Csűrszinházi napokon, a Balatonkenesei és a Bajai Csángó táborokban, a Balatonkenesei balkán táborokban, németország egyik legnagyobb folkfesztiválján a Rudolstadt Fesztiválon, valamint még nagyon sok kulturális rendezvényen. Résztvettünk egy két hetes svédországi turnén is.

Marosvásárhelyen heti rendszerességgel zenélünk és oktatunk gyermek- és felnőtt-táncházban. Együttesünk igyekszik visszaadni az énekes és hangszeres népzene eredeti hangzását, stílusát és megtartani annak funkcióját.Együttesünk zenéje híven tükrözi a csángómagyarok szomszédságában élő többi etnikum (román, német, zsidó és cigány) népzenéjenek hatását. A népzene létezésének egyik alapfeltétele a közösségen kívülről jövő dallamok befogadása, átformálása illetve annak asszimilálása. Ez a folyamat régebb sokkal több idő alatt ment végbe és akkor még sikerült értékes, stílusos, funkcionális és apáról fiúra szálló népzenét alkotni. Manapság, amikor a hagyományos paraszti életforma rohamosan bomlik, a falusi közösség már csak az erős hatású városi zene szegényes utánzására képes.