A Nyárád völgye Erdély legnépesebb vidékei közé tartozik. A helységek a folyó mindkét partján sûrûn követik egymást. A körülbelül 80 km hosszú völgyben és mellékvölgyeiben 68 falú van elszórva; a falvak lakossága többnyire székely, vallásra nézve nagyobbrészt református, katolikus és unitárius.A lakósok leginkább földmûvelésbõl és baromfitenyésztésbõl , a Nyárád északi vidékén pedig fakereskedésbõl élnek.

A folyó mentén kies berkek, a falvak körül gyümölcsösök, a dombokon szõlõk, a hegyek magaslatán erdõk díszelnek. Hol a Kis- és Nagy-Nyárád egyesül, ott terül el Nyárádszereda.1605-ben a székelyek itt választották meg Bocskay Istvánt, fejedelmükké. Nyárádszeredától a völgy két ágra szakad: A Nagy-Nyárádmentén találjuk Deményházát, Mikházát, Remetét stb. A Maros és a Nyárád között helyezkedik el a néphagyományairól ismert Jobbágytelke. A Kis-Nyárádmentén felfele a jelentékenyebb falvak Andrásfalva, Bere, Magyarós, gyümölcseseirõl, szilvapálinkájáról híres Márkod és Selye.

Innen ered az egyik legszebb székely nóta:

Bekecs alatt Nyárád tere,

Ott egy kunyhó zsuppal fedve;

De belseje aranybánya,

Arany benne egy szép lányka.

Marosszéki piros-párizs !

Ott lakik az én rózsám is.

Szép az alma az ágtetõn,

Még százszor szebb a szeretõm.

Zsellér vagy te én meg székel,

De egünkre egy nap jõ fel;

Egy esõ hull a földünkre:

Miért lennék hát külömb mint te ?

---

A leírás Dr. Hankó Vilmos: Székelyföld könyve alapján készült.

---

Nyárádmente vázlatos térképe: